Dr. Hauschka

Vérontó pimpó

Szinonimák: Vérontóf, vérhasgyökér
Tudományos név: Potentilla officinalis vagy Potentilla erecta (L.) RAEUSCH
Család: Rosaceae (Rózsafélék)

Eredeti élőhely

Közép- és Észak-Európa, Észak-Afrika hegyvonulata.

Összetevők

Gyöktörzs: Akár 25% cserzőanyag (katekintípusú cserzőanyagok, gallo- és ellagitannin)

Leírás

Négy szívalakú sziromból álló aranysárga, középen narancssárga árnyalatú virág lebeg a vékony száron, ujjszerű levelek fölött. Egy rózsa? Tulajdonképpen igen, mindenesetre a rózsafélék családjához tartozik, bár a legtöbb rózsaféle pártáját öt szirom alkotja. Akkor mutatja meg, hogy ő is igazi rózsa, amikor először virágzik az évben. Csak ezek az egy centiméteres virágok állnak öt sziromból. A májustól októberig nyíló vérontó pimpó 10-40 centiméter hosszú hajtásokat növeszt, amelyek a földhöz simulva szinte párnát alkotnak, de kusza, magasra növő, egymással összefonódó szárakat is képeznek. A virágokban érő makkocska elaioszomát (hangyakalácsot) tartalmaz, amelyet a hangyák nagyon kedvelnek magas zsírtartalma miatt, ezzel pedig hozzájárulnak a növény terjedéséhez.

A karcsú növényhez képest a gyöktörzs teljesen más látványt nyújt. A növénynek ezt a részét rizómának is nevezik, és a föld alatti, meghosszabbodott szárat értik rajta. A gyöktörzs igen vastagra is megnőhet, formája pedig szabálytalan szélességű henger. Belőle hajtanak ki tavasszal a sok napsütést igénylő vérontó pimpó szárai és ágaskodnak a fény felé. Ha elvágják, a sárgásfehér gyöktörzs gyorsan élénkpiros színű lesz, és fanyar, rózsára emlékeztető illatot áraszt.

Felhasználás

A vérontó pimpó gyöktörzse szinte minden ismert növénynél több cserzőanyagot tartalmaz. Ezek a természetes növényi anyagok adstringens hatásúak, azaz összehúzzák az emberi szövetet. Csillapítják a gyenge vérzést, és finomabbá teszik a bőrállapotát. A kis mértékű antibakteriális hatás révén a vérontó pimpóból készült kivonatok jó szolgálatot tesznek a fog- és szájápolásban, a száj és a garat nyálkahártyájának kis fokú gyulladása valaminta műfogsor ejtette sebek esetén., Belsőleg alkalmazva enyhítik az akut, valamint a krónikus-gyulladásos eredetű hasmenéses megbetegedéseket, például a Colitis ulcerosát (fekélyes vastagbélgyulladás).

A népi orvoslásban a vérontó pimpó kivonatát használták öblögetésre és gargalizálásra a száj és a garat gyulladásainak kezelésére, valamint fürdő és borogatás készítésére nehezen gyógyuló sebek, fagyási és égési sérülések, valamint aranyér esetén. Belsőleg alkalmazva gyomorpanaszok és hasmenés kezelésére szolgál.
A vérontó pimpóból készült tinktúrák vagy kivonatok megtalálhatók többek között a fürdést kiegészítő termékekben, a tág pórusú bőrre használt krémekben, borotválkozás utáni arcvizekben, dezodorokban, szájvizekben.

Érdekességek

A növény tudományos nevének (Potentilla officinalis) jelentése: „gyógyerővel rendelkező nagy hatalmú“. A név a latin potentia = hatalom és a gyógynövények nevében gyakran előforduló, latin officinalis=gyógyerejű szavakból áll. A másik tudományos névben (Potentilla erecta) szereplő erectus = kiegyenesedett szó a növény mindig újra és újra felegyenesedő száraira utal. A növényt a frissen felvágott rizóma látványa miatt nevezik „vérontónak“.

A vérontó pimpó összehúzó és antibakteriális hatását már őseink is ismerték, azonban szélesebb körű gyógyerőt tulajdonítottak neki, mint amennyivel igazából rendelkezik. Például a pestis ellen védelmet nyújtó növénynek számított, miután az 1348-49-es évben, amikor a badeni Wiesentalban tombolt a pestis és kilátás sem volt a megmenekülésre, állítólag alászállt az égből egy madár, és a következő dalt fütyülte: „Egyetek vérontó pimpót és jajrózsát, és nem fog rajtatok a halál.“

Hildegard von Bingen (1098-1179) is ismerte a gyógyerejű gyöktörzs előnyeit. Így írt róla: „A vérontó pimpó inkább hideg, mint meleg. Annak, akinek a testében sok és mérgező, azaz gennyes nedv van, vegyen vérontó pimpót és kétszer annyi kutyatejet., Zúzza péppé, majd tegye agyagedénybe, és öntsön rá jó és tiszta bort. Tizenöt napig igyon belőle evés után és alvás előtt, így az ital egy évig használni fog, mivel csökkenti a fölösleges, mérgező nedvek mennyiségét.“ 

A gyógynövényekkel foglalkozó pap, Johann Künzle (1857-1945) a következőket írta: „A laza fogak ismét stabillá válnak, ha az ember 8 napig vérontó pimpóval elkészített vízzel gargalizál. Ehhez a vérontó pimpó porított gyökerét le kell forrázni forró vízzel.“

Amikor a ratanhia (Krameria lappacea) megjelent a németajkú országokban, a vérontó pimpó használata feledésbe merült. Az első világháború során, amikor a csak külföldről beszerezhető ratanhia szállítása nehézségekbe ütközött, a lakosság ismét visszatért a hazai vérontó pimpóhoz, amely ráadásul több cserzőanyagot tartalmaz, mint a ratanhia.
A vérontó pimpóból vonják ki a tormentillavörös színanyagot, amely vörös festéket ad.

Rátekintés a növényre más szempontok szerint

A vérontó pimpó a rózsafélék családján belül a pimpó nemzetséghez tartozik. Ebben a csoportban egyedüliként a szokásos öttel szemben szinte mindig csak négy virágszirmot fejleszt. A második virágzástól kezdve mindig „lecsal“ egy szirmot — talán ez a titka annak, hogyan küldi a virág erejét rózsaillatként a gyökérbe. Ami a föld feletti részét illeti, a vérontó pimpó tartózkodó, nem látványos. Természetére sokkal inkább a visszahúzódás jellemző. Igazi erejét a föld alatt rejti: Maga az erőteljes rizóma is összehúzódik, és akkor is feszes és kemény marad, ha az élőhelye vízben gazdag. Mivel a felvágott gyöktörzs vérvörös színt ölt, az emberek vérzéscsillapító erőt tulajdonítottak neki.

A szín és a kifinomult szaglásúak által érzékelhető rózsaillat virágjelleget kölcsönöz a gyökérnek. Egy olyan virág tehát, amelyet a cserzőanyagban gazdag rizómába száműztek, és felvette annak alakját. A vérontó pimpó ugyanezeket a vonásokat mutatja gyógynövényként is: összehúz, elhatárol és keretek közé kényszerít olyan gyulladások esetén, amelyeknél a természetes folyamatok kizökkentek a normál kerékvágásból. A vérontó pimpó egyenlő jogú partnerként kezeli a gyulladást. A gyulladáscsökkentő gyöktörzskivonat nem nyomja el a gyulladást, hanem megzabolázza azt.

Az akut gyulladás ugyanis kiutat jelenthet egy pangó krónikus folyamatból, ezért nem feltétlenül rossz dolog. A vérontó pimpó mederbe tereli ezt az akut fázist, hogy a gyulladás gyógyuláshoz vezethessen.

A növény alkalmazása a termékekben

A Dr. Hauschka Med először a vérontó pimpó helyi alkalmazásának lehetőségeit kutatta, és a Dr. Hauschka Med Potentilla krémben használta fel a növényt. A krém helyreállítja az irritált bőr egyensúlyát. Segít tartósan kitörni a viszketési inger és a vakarás ördögi köréből. Átfogó vizsgálatok igazolták hatásosságát kipirosodott, irritált és viszkető bőr esetén.

A Dr. Hauschka Med Zsálya szájvízben a vérontó pimpó a fogíny feszesítéséhez járul hozzá.

♦♦♦♦