Dr. Hauschka

Rózsa

Szinonimák: vadrózsa (Rosa canina) más néven gyepűrózsa, csipkerózsa, bicskefa, ebcsipke, gyepűrózsa tüskefa japán rózsa (Rosa rugosa), más néven ráncoslevelű rózsa, erdei rózsa (Rosa arvensis) rozsdás rózsa (Rosa rubiginosa) damaszkuszi rózsa (Rosa x damascena) parlagi rózsa (Rosa gallica), más néven bársony rózsa fehér rózsa (Rosa x alba)
Tudományos név: Rosa ssp.
Család: Rosaceae (Rózsafélék)

Eredeti élőhely

A rózsa vad alakjai keletről származnak, és feltehetően Perzsiából és Babilóniából Egyiptomon keresztül terjedtek el Görögországban és Olaszországban.

Összetevők

A rózsaolajban több mint 400 alkotórész található. A rózsaszirmok többek között illóolajat, cserzőanyagot, lipideket, viaszt és gyantát is tartalmaznak.

Leírás

Milyen kép jelenik meg a szemünk előtt, ha a rózsára gondolunk? Először biztosan az elegáns, karcsú tearózsa jut eszünkbe, amelynek számtalan sziromból álló virága titokzatosan tárja fel bensőjét a szemlélő előtt. A virágok színe, formája, mérete. A rózsának szinte átláthatatlanul sok nemesített változata létezik. Ez a szám valójában eléri a 20 ezret is! Ebben a nagy tömegben túl könnyen megfeledkezünk a rózsa sokkal régebb óta velünk élő rokonáról, a vadrózsáról, amelynek egyszerű virágai kitárják nekünk szívüket, és bőkezűen megajándékoznak minket illatukkal és a csipkebogyóval. A rózsa a virágpompához szükséges energiát mélyre nyúló gyökeréből nyeri, amely stabilan rögzül a földhöz. Ezt az életerőt a tearózsa elvesztette, ezért mindig egy vadrózsaalanyra oltják rá.

A rózsán érdekes apró részleteket fedezhetünk fel: Az öt részből felépülő virág minden egyes szirma más-más alakú. Ugyanígy az öt kis zöld csészelevél is különbözik egymástól.

Felhasználás

Cserzőanyag-tartalma miatt a rózsa virágának összehúzó hatása van, ezért régebben főzetével hasmenéses megbetegedéseket kezeltek. Külső alkalmazásra szánt készítmények közül a szájvizet és az öblögetésre szolgáló folyadékot érdemes megemlíteni. Keleten a rózsaolajat és a rózsavizet görcsökkel járó gyomorpanaszok és epegörcs esetén fogyasztották.

A rózsakészítményeket külsőleg emlőgyulladás, szájpenész, bőrkirepedezés és ajakherpesz ellen alkalmazzák, ezekben az esetekben a rózsa antiszeptikus, gyulladáscsökkentő és összehúzó tulajdonságai fejtik ki hatásukat.

Aromaterápiásan alkalmazva a rózsa görcsoldó és lazító hatása idegi alapú izomfeszesség, alvászavarok esetén, hangulatjavító hatása pedig depresszió esetén jelenthet segítséget.

Érdekességek

A „rózsa“ szó feltehetően az indogermán „vrod“ vagy „vrad“ szóból származik, amelynek a szanszkrit „finom, törékeny“ jelentésű „vrad“ szó felel meg. A rózsa az idők kezdete óta kíséri az emberiséget — ezt bizonyítja az is, hogy a „rózsa“ szó a világ összes nyelvében megtalálható, az eszkimók nyelvét kivéve. Már nagyon korán a szerelem, a szépség, a báj, valamint Görögországban még a felhőtlen életöröm jelképévé is vált. Ez a csodálatos, nyugalmat árasztó növény annyira nem eviláginak tűnt, hogy a rózsát sok kultúrában az istenek ajándékának tekintették, sőt, egyes népeknél úgy vélték, hogy a virág istenek, ezek közül is elsősorban a szerelem és a termékenység isteneinek véréből keletkezett. A néphit szerint Lucifer, a bukott angyal alkotta meg a futórózsát, hogy a tövises úton újra fel tudjon kapaszkodni a mennybe.
Még számtalan történet szól a rózsáról,Kleopátra állítólag rózsavízbe áztatta hajóinak vitorláját, a rómaiak pedig minden előttük és utánuk élt népnél jobban bevonták hétköznapjaikba a rózsát. A friss rózsából álló koszorúk, amelyeket szokványos ékszerként viseltek a nyakukban, a rózsakertek és az ünnepségek, amelyek fő díszítőeleme a rózsa volt, mind a rózsához való szinte dekadensnek nevezhető viszony megtestesülései voltak.

A rózsa azonban nemcsak a szerelem és az erotika jelképe volt. Sub rosa dictum, azaz „a rózsa alatt mondott“ kifejezést titkos társaságok, például rózsakeresztesek és szabadkőművesek használták, akik a fehér rózsát választották jelképül, és asztaluk a stukkódíszként kifaragott rózsa alatt állt. Az, amit a rózsa alatt mondott el valaki, szigorúan bizalmasnak számított. Az alkimisták a rózsát a bölcsesség virágának és a tiszta szellem jelképének tartották.
A román és a gótikus stílus építőmesterei és kőfaragói is használták építményeiken a rózsamotívumot. A virágra jellemző geometria legjellemzőbben a templomtornyokat ékesítő rózsaablakokban jelent meg, amelyek azt hivatottak jelezni, hogy az emberi élet csak a másvilágon bontakozik ki igazán.
A rózsát, mint Isten anyjának és Jézusnak a jelképét gyakran az úgynevezett Rózsás Madonna-ábrázolásokon találjuk meg, amelyeken Mária és a gyermek Jézus egy rózsalugasban látható. Úgy tudjuk, hogy az első rózsafüzérek valóban rózsából készültek.
A parlagi rózsa (Rosa gallica) mint gyógynövény a 13. században élte fénykorát a Párizshoz közeli Provins-ban, ahová Damaszkuszból jutott el. Provins közel 600 évig volt a parlagi rózsa termesztésének központja, olyannyira, hogy a 16. században a főutcán egymást érték a drogériák és a gyógyszertárak. A világ minden pontjára szállítottak arózsából készült orvosságokból.
Régebben a gyermekek párnája alá rózsagubacsot tettek, hogy jobban aludjanak. Ezért ezeket álomalmának is nevezik.

Rátekintés a növényre más szempontok szerint

Mi kapcsol össze bennünket a rózsával? Egyszerre erőteljes és puha, megvédi magát, mégis törékeny, tüskés és bársonyos, őszinte, de ugyanakkor csábító.

Arra, hogy ilyen ellentétes tulajdonságokat egyesítsen magában anélkül, hogy összevegyítené őket, valamint hogy elviselje és uralja ezeket az egymás mellett létező vonásokat, ugyanakkor megjelenésében a legtisztább szépséget és harmóniát sugározza, csak egy olyan királynő képes, mint a rózsa. A rózsa a növények birodalmának harmonikus középpontja, a legmagasabb rendű harmónia kifejeződése, és királynő nemcsak a rózsafélék, hanem az összes virág között. Ez az, ami a rózsát az ember tükörképévé teszi, és ami miatt az ember mindig is annyira vonzódott a rózsához, hogy azt az örök idők óta az emberi kultúra részének tekinti. Számtalanszor megjelenik dalokban és mítoszokban, ahol orvosságot jelent a test és a lélek számára egyaránt. A harmonikus egyensúly megteremtésének művészetét gyógynövényként velünk, emberekkel is megosztja.

A növény alkalmazása a termékekben

Harmonizáló ereje miatt a rózsa illóolaj, rózsavíz, rózsaviasz vagy rózsaszirom-kivonat formájában szinte az összes Dr. Hauschka kozmetikumban megtalálható, a dekorkozmetikumokat is beleértve. A Rózsakrémben, a Könnyű Rózsakrémben, a Rózsapakolásban, a Rózsa testápoló balzsamban, a Rózsa ápoló olajban, a Rózsa tusfürdőben és a Rózsa deóban főszerepet játszik, más termékekben pedig titokban uralkodik. 

♦♦♦♦