Dr. Hauschka

Jeges kristályvirág

Szinonimák:
Tudományos név: Mesembryanthemum crystallinum L.
Család: Aizoaceae (Kristályvirágfélék)

Eredeti élőhely

Eredetileg Dél-Afrika. Csak a 18. században jutott el Európába és Amerikába, a 19. században pedig a Kanári-szigetekre. Időközben behurcolták Dél-Ausztráliába és a japán partokra is, ahol elvadult.

Összetevők

Víz, ásványi sók (magnézium), gyümölcssavak, cukoralkoholok, aminosavak (prolin), flavonoidok, betanin.

Leírás

A Nap perzselően süt a dél-afrikai földre. Aki nem akar szomjan halni, valamilyen fortélyhoz kell folyamodnia. A jeges kristályvirág a folyadékellátás igazi mestere, homokos-agyagos, sőt sós talajon is gyarapszik, képes akár 0,7 m2 nagyságú területet beborítani, dacolva a tűző nappal. Titka a zöld és részben élénkpiros levelekben rejlik. A vastag, lédús leveleket csillogó víztartályok borítják, amelyek úgy ragyognak a napfényben, mintha harmatcseppek vagy jégkristályok lennének. Hogyan képes ez a növény nagy szárazság idején is olyan sok vizet magába gyűjteni? Nemsokára ezt is eláruljuk.

Az akár évelő, de sokszor egynyáriként viselkedő fagyérzékeny jeges kristályvirágot júliustól szeptemberig számtalan fehér-pirosas színű virág borítja, amelyen a szirmok sugarasan helyezkednek el. Ezzel a bőséggel szemben a gyökér mindössze néhány centiméter hosszú, mindez azt a benyomást kelti, mintha csak a növény földhöz rögzítését szolgálná, és vízellátásában nem venne részt. A gyümölcstokok nedves időben kipattannak, és kibocsátják a szürkésbarna magokat, amelyek megéréséhez az a hőség kell, amely a jeges kristályvirág hazájában uralkodik.

Felhasználás

A jeges kristályvirág vízhajtó hatású. Samuel Hahnemanns a következőket írta:

„A növény (Mesembryanth. crystall.) frissen préselt, undorító ízű levét úgy tartották számon — noha ezt nem sok bizonyíték támasztotta alá —, mint vizelethajtó és -hígító szert, amely hasznos vízkór és fájdalmas vizelési inger esetén.“

A jeges kristályvirágot alkalmazzák ascites (kóros folyadék-felhalmozódás a hasüregben), vérhas, máj- és vesebetegségek, valamint tüdőgyulladás esetén. Külsőleg alkalmazva enyhíti a viszketési ingert, a fájdalmat, a duzzanatot és a bőr kipirosodását.

.

Érdekességek

A Mesembryanthemum nemzetségnév a görög Mesembria = dél és a szintén görög anthemon = virág szavakból tevődik össze. Mind a nemzetségnév, mind a német megnevezés (Mittagsblume) arra utal, hogy a virágok csak akkor nyílnak, amikor erősen süt a nap, tehát leginkább délben. Az Aizoazeae családnév a görög „aizoon“ = örök életű szóból származik, jelezve a növény szívósságát. Még adósak vagyunk a válasszal azzal kapcsolatban, hogyan képes a jeges kristályvirág megbirkózni a nagy hőséggel. A titok nyitja, hogy a növény napközben nem lélegzik. Normális esetben a növények nappal szén-dioxidot vesznek fel, amelyet a napfény segítségével cukorrá és oxigénné alakítanak. A növény a levél alsó részén lévő nyílásokon keresztül lélegzik, azonban eközben vizet is veszít. A jeges kristályvirág ezért nappal bezárja ezeket az úgynevezett gázcserenyílásokat, és csak naplemente után lélegzik. A felvett szén-dioxidot egy molekulához köti, amelyet a következő reggel fotoszintézis útján cukorrá és oxigénné dolgoz fel. Ez azonban még nem minden. A jeges kristályvirág rendelkezik azzal az elsőre nehezen érthető tulajdonsággal, hogy sót gyűjt magába. Minden normális növény elpusztul, ha túl sok sóval kerül kapcsolatba. Elég, ha belegondolunk, hogy hideg teleken a sószórás tönkreteszi a vegetációt. Ezzel szemben a tengerpart közelében növő jeges kristályvirág még meg is köti a sót a levegőből, ha a talaj nem elég sós.

Mihez kezd vele? A sótartalom gyümölcssavak termelését indítja el a növényben. Ezek pedig a cukoralkoholokkal, a bőséges mennyiségben jelen lévő magnéziummal és a prolin nevű aminosavval természetes vízvisszatartó tényezőt jelentenek. Tehát ezek az anyagok felszívják és megkötik azt a kevés nedvességet, amely a növény környezetében megtalálható. Ez különösen látványosan mutatkozik meg a levágott ágak esetében. Csak sok hét elteltével száradnak ki!
A levelek vörös színezete a nagy hőség elleni védelemhez járul hozzá. A színt az úgynevezett betaciánok adják, amelyek elnyelik a fényt, ezzel pedig természetes védelmet nyújtanak a napsugárzás ellen.
Nagy sótartalma miatt a jeges kristályvirág sóssá teszi a talajt, amelyben nő. Mivel emiatt a talaj más növények számára terméketlenné válik, a korábbi gyakorlattól eltérően ma már nem ültetik abból a célból, hogy meggátolja a talajeróziót. A jeges kristályvirág leveleit a spenóthoz hasonlóan lehet felhasználni. A dél-afrikaiak rágcsálni szokták a fermentált leveleket. Régebben a Kanári-szigeteken a jeges kristályvirágot a szóda, azaz a nátrium-karbonát kinyerése céljából ültették, amely nagy mennyiségben fordul elő a hamujában. Emiatt hívják németül Sodapflanze-nak, azaz szódanövénynek is.

Azt a felfedezést, hogy a jeges kristályvirág gyógyító hatású viszketési inger, fájdalom, duzzanat és a bőr kipirosodása esetén, egy ápolónőnek köszönhetjük. Amikor Waltraud Marschke a Kanári-szigetek egyikén, Lanzarotén az antropozófiai terápiás központban dolgozott, felfigyelt a csodálatos növényre. Waltraud nővér sok gyakorlati kísérletet végzett el a jeges kristályvirágon, majd 1998-ban publikálta eredményeit, amelyek azóta egyre szélesebb közönséghez jutnak el.

Rátekintés a növényre más szempontok szerint

A jeges kristályvirág buján növő leveleiben mintha a növény minden tulajdonsága egyesülne. A vörös szín a virágot imitálja, a víztartályok és a vízvisszatartó tényező pedig a mindössze néhány centiméter hosszú gyökérrel állnak szemben, amely azt a benyomást kelti, mintha csak arra szolgálna, hogy a növényt a földhöz rögzítse, és nem arra, hogy vízzel lássa el. A növény gyökerei az ember idegi-érzékszervi rendszerének felelnek meg, amelyhez a bőr is hozzátartozik.  A jeges kristályvirág a gyökérzet egyes feladatait a harmonizáló levélzet feladataiba olvasztotta bele. Ha a levélzetet az ember ritmikus rendszerének feleltetjük meg, akkor értehető, hogy e jelképes kapcsolat alapján segítséget jelent az idegi okokból irritált bőrnek. 

A növény alkalmazása a termékekben

A szívós jeges kristályvirág, amely olyan jól megtanulta, hogyan kösse meg a nedvességet, ideális kiegészítője a következő Dr. Hauschka termékeknek: Napozás utáni testápoló, Intenzív kúra érzékeny bőrre, Med Jeges kristályvirág testápoló tej, Med Jeges kristályvirág intenzív krém, Med Jeges kristályvirág arckrém.

♦♦♦♦