Judex úr, Ön 1971 óta ismeri a WALA-t. A Dr. Hauschka kozmetikumok akkor negyedik éve voltak a piacon, kiegészítő márkaként a WALA gyógyszerek mellett. A gyógyszergyártás során szerzett tudás hatással volt a kozmetikumok receptúrájára?

Herwig Judex: A Dr. Hauschka kozmetikumok receptúrája orvosok, kozmetikusok és gyógyszerészek együttműködése nyomán alakult ki. Természetesen jelentős szerepet játszott ebben a gyógyszergyártás során gyűjtött tapasztalat. Három jelző volt meghatározó: támogató, ápoló, gyógyító. Ilyennek kellett lennie a kozmetikai termékeknek. Ezért a termékeket eredetileg „Gyógyító kozmetikumoknak” hívták, azonban jogi okokból ezt a nevet nem szabad használni. A támogatás, az ápolás és a gyógyítás azonban továbbra is egységet alkotnak, és a termékek fejlesztésénél azóta is ez vezérel minket.

Stintzing úr, Ön vezeti a WALA tudományos részlegét. Napjainkban is fontos az Ön számára, hogy a támogatás, az ápolás és a gyógyítás hármasa legyen a vezérelv a Dr. Hauschka kozmetikumok fejlesztésében?

Florian Stintzing: Igen, végső soron a gyógyítás impulzusa áll a háttérben, ahogyan Judex úr is mondta. És a kérdés: Hogyan tudok segíteni a felhasználónak? Nem valamilyen trendnek igyekszünk megfelelni, hanem azt nézzük, hogy az embernek milyen igényei vannak. A neurodermitisszel élőknek ápoló hatású támogatásra van szükségük. Az egészséges bőrű férfiak és nők arc- és testápolási termékeket igényelnek. Nem szabad megfeledkezni azok igényeiről sem, akik sminkkel szeretnék ékesíteni magukat. Natúrkozmetikum-gyártóként mindnyájuk számára olyan receptúrákat akarunk kifejleszteni, amelyek valóban az emberek igényeire irányulnak, és amelyek segítségével az emberek jól érezhetik magukat a bőrükben. Ezért nincsenek rövid életű ápolási termékeink. Kozmetikumaink ugyanis alapvető igényekre válaszolnak.

Miben más ma a Dr. Hauschka kozmetikumok fejlesztése és gyártása, mint korábban volt?

Judex: Ezen a téren nagy különbségek tapasztalhatók. Az 1960-as és 1970-es években a tapasztalati tudásból merítettek. Az ötlet volt a mértékadó. Összekeverték az alapanyagokat, és tesztelték, hogy a termék képes-e arra, amire tervezték. Ha igen, akkor gyártásra került, anélkül, hogy bármilyen komolyabb további követelményeket támasztottak volna vele szemben. Ha a gyógynövénykertünkben meg akartuk ítélni egy növény minőségét, megnéztük, hogyan növekszik. Ha a növényt túlzottan trágyázták, és elérte az egy méteres magasságot, holott egyébként csak 30 centiméteres szokott lenni, akkor nem lehetett felhasználni a gyártáshoz. Ennek hátterében az a meggyőződés és belső bizonyosság állt, hogy az, amit az ember alaposan végiggondol, kitalál, az helyes. És akkoriban helyes is volt. Ma természetesen már nem így működnek a dolgok. Stabilitási és alkalmazási teszteket kell végezni, és még pontosabb adatokat kell az anyagokról biztosítani. Ezt ma Németországban törvény írja elő a kozmetikumgyártók számára, és azért is fontos, mert az embereknek manapság külső, objektív oldalról adott biztonságra van szükségük.

Annak idején a tapasztalaton alapuló tudás volt fontos. Stintzing úr, lehetséges ma igazolni ezt az ősi tudást analitikus módszerekkel?

Stintzing: Igen, a megváltozott növekedésű növény jó példa erre. Nemrég megpróbáltuk a mezei katángot háziasítani, azaz a gyógynövénykertünkben termeszteni. Ez a növény többek között az Intenzív kúra érzékeny bőrre termékünkben fordul elő. Úgy nézett ki, mint a gyermekláncfű. Azt lehet mondani, hogy alapvető módon deformálódott. Túl jó dolga volt itt a kertben. A növény megjelenése nem egyezik meg a sovány, száraz talajon növő növényével. Egy ilyen növésű növényből nem lehet stabil vizes kivonatot előállítani. Az illatuk is felismerhetően más. Ezt analitikus módon is ki lehet mutatni. Például azzal, hogy a kivonási eljárás során a pH érték nem csökken, mert a tejsavas erjedés nem kezdődött el. Amellett, hogy üdvözlendő és jó, az eszközök terén történő előrelépés, nem hiányozhat a nyilvánvaló dolgok érzékszervi érzékelése és a teljes egész megfigyelése. Ezzel azt a tapasztalatot alkalmazzuk, amit a WALA több mint 80 éve halmozott fel.

Napjainkban azonban már nem lehet egyedül a tapasztalati tudásra támaszkodva kozmetikai termékeket a piacra vinni. Törvényi előírásokat is teljesíteni kell. Milyen elemzéseket végeznek?

Stintzing: A vásárlók biztonságáról van szó. Például teszteljük kozmetikai termékeink alapanyagainak jellegzetes tulajdonságait, de többek között azt is, hogy nincsenek-e bennük növényvédőszerek vagy nehézfémek. A vizsgálatok azért fontosak, hogy ellenőrizni és dokumentálni tudjuk a termék minőségét, és hogy többet tudjunk meg az alapanyagokról. Ezért a törvény által pontosan meghatározott vizsgálati előírásoknál gyakrabban végzünk vizsgálatokat. Végső soron egy vizsgálatot csak akkor lehet jól elvégezni, ha ismerjük az alapanyag „életrajzát”. Például azt, hogy hol termett a növény. Csak ebben az esetben lehet tudni, milyen, a termőhelyen előforduló szennyeződés juthatott be a növénybe. És csak ebben az esetben lehet célzottan ezt a szennyeződést vizsgálni. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, megtörténhet, hogy teljesen téves dolgot vizsgálunk.

Szokatlanul hangzik, hogy egy növénynek életrajza legyen. Elmagyarázná ezt bővebben?

Stintzing: A termékeket a hozzájuk felhasznált alapanyagokból kiindulva gondoljuk el. Feltesszük a kérdést, hogy honnan származik a növény. Hol, milyen éghajlati körülmények között és milyen talajon nőtt, hogyan gondozták, és mikor takarították be? A növény eredete nem mindegy. Ezt a mezei katáng példája is mutatja. És az, hogy milyen kozmetikai termékbe kerül bele a növény, arra épül, hogy milyen volt a növény „múltja”. Ezért olyan fontos számunkra az „életrajz” kifejezés. Minden, ami az alapanyagokban rejlik, a növény életútja során keletkezik. És előbb-utóbb az egész belekerül a termékkompozícióba. Mindaz, amit eljárás vagy minőségi szempontok alapján történő válogatás útján nem adok hozzá a termékhez, utólag már nem pótolható.

Judex: A növény életrajza a legfontosabb. Az ember nem tud mit kezdeni a száraz tényekkel és számokkal.

Az a megközelítés, hogy az érzékszervi érzékelés és a tapasztalat is szerepet kap a munkában, a WALA sajátossága?

Judex: Igen, feltétlenül.

Stintzing: Ez azonban csak akkor működik, ha ismerjük a növényeket. Tudnunk kell, hogy általában hol nőnek. Mi a természetes környezetük? Hogyan néznek ki általában? Mi okozza, ha másképp néznek ki? Ezért a növénykutatási labor, a kozmetikumfejlesztési és az analitikai fejlesztési részleg munkatársai együtt vesznek részt a betakarításban a kertünkben, és sokat tanulnak a kertészektől a növényekről és sajátosságaikról. Ezáltal közvetlen kapcsolat jön létre az alapanyagokkal. Ez azért lényeges, mert egyáltalán nem engedi meg a ma széles körben elterjedt anonimizálást.

Ha valóban olyan fontos a növények életrajza, akkor nem kizárólag vadon élő növényeket kellene betakarítani és feldolgozni? Lehetséges egyáltalán a növények termesztése?

Judex: Természetesen úgy is lehet növényeket termeszteni, hogy a gyökerük vagy a levelük egy bizonyos módon fejlődjön ki. De mindig meg kell maradni bizonyos határokon belül, ahogyan azt a mezei katáng példáján is láttuk. 

Stintzing: A termőhely hatását analitikai módszerekkel is ki lehet mutatni. Például a vizsgálatok feltárták, hogy a Skandináviából származó ehető bogyók gazdagabbak növényi szekunder anyagcseretermékekben, mint azok, amelyek Közép- és Dél-Európából származnak. Ez a tudás természetesen a gyógynövények esetében is kulcsfontosságú. A minőség szempontjából a hőmérséklet mellett a fényviszonyok és a talaj tulajdonságai a mérvadóak. Az analitikai különbségek közvetlen kimutathatóságára példaként a zsályát említeném, amelyet többek között a Zsálya-menta dezodorban alkalmazunk. A zsálya esetében különösen fontos, hogy a talaj milyen tulajdonságokkal, például milyen pH értékkel rendelkezik. Ezért gyógynövénykertünkben a kertészek különböző talajok alkalmazásával igyekeztek pontosan figyelembe venni ezt a felismerést. Egyfajta pótotthont teremtenek itt a növényeknek, ahol olyan életkörülményeket biztosítanak számunkra, amelyekben kibontakoztathatják életerejüket és valódi lényegüket.

Judex: A minőség olyan tényező, amely nem ragadható meg pusztán mennyiségi szempontokkal. Manapság arra kell hagyatkoznunk, hogy mennyiségi különbségek alapján döntsük el, hogy egy alapanyag alkalmazásra kerül-e vagy sem. Azonban, ahogyan Stintzing úr is mondta, a minőséget az egész életrajz határozza meg. Milyen lett a növény, hogyan gondozták azokat a magokat, amelyeket elvetettek?

Felül kell vizsgálnunk a „régi” tudást az új ismeretek alapján?

Judex: A „felülvizsgálni” kifejezés már terhelt. Ehelyett az ismeretbővülés van használatban. Az, hogy ezzel mit kezd az ember, egészen más kérdés. Például hogy sikerül-e a művészi eljárást összekapcsolnia a tudással. 

Stintzing: Ezt csak megerősíteni tudom. Egyre gazdagodnak az ismereteink, és építünk elődeink tudására és tapasztalatára is. Termékeinkben azonban van valami művészi is. Egy termék műalkotás is. Természetesen technikai szempontból is jónak kell lennie, nem szabad például szétválnia. Az alapanyagoknak azonban harmonizálniuk kell egymással és az emberrel is. Meggyőződésem, hogy ez a művészi aspektus egy meghatározott szinten hat az emberre. Nem kell tudnia, mi van a kozmetikai termékben. Sokkal inkább úgy éli meg, hogy az adott termék neki való-e, vagy sem. Ha natúrkozmetikum-gyártóként a vásárlóink igényeinek megfelelő autentikus termékeket fejlesztünk ki, és azok illenek az adott személyhez és segítséget nyújtanak a bőrnek, akkor jól végezzük a munkánkat.